Kálvária - 1996
A felújítás ötlete
A dorogi képviselő-testület elé 1996. február 2-án került az az előterjesztés, amely egyrészt Dr. Habsburg Ottónak a dorogi díszpolgári cím adományozását, valamint a dorogi Kálvária helyreállítását indítványozta.
Az első Habsburg, akinek Dorog díszpolgári címet adományozott, József főherceg volt. A két világháború közötti politikai élet ismert személyisége 1927-ben Schmidt Sándor javaslatára kapta meg ezt a címet. 1996-ban dr. Habsburg Ottónak adományozta az immár várossá nyilvánított település a díszpolgárságot, egyben pedig a felújítandó Kálvária első stációjának védnökévé nyilvánította a nemzetközi hírű politikust.
Az előterjesztésben helyet kapott dr. Tittmann János polgármester felhívása a Kálvária felújítására:
„Hozzuk rendbe városunk Kálváriáját!
Egy városnak is van személyisége, van jelleme.
Európa társadalomszervező erejének alappillére a kereszténység. A kereszténység az értékrendek olyan viszonyítási alapja volt és az napjainkban is, amelynek egyebek mellett az is köszönhető, hogy a protestálók vagy szabadgondolkodók szellemi, erkölcsi értékeinek megteremtésében az egyik alapfolyamat éppen a keresztény eszmékkel való vita volt, és az ma is.
Mint személyiségünk elidegeníthetetlen alkotórészét kell tisztelnünk, a keresztény kultúra és eszmerendszer szimbólumait is.
Szükségünk van Kálvária dombunkra!
Nem azért, hogy a szenvedésekkel járó hányattatás szimbólumaként emeljük magunk fölé. Hanem azért, mert Európa felé haladva egyesítenünk kell lelkünkben mindazt, ami eszmeileg európaivá tesz bennünket.
És ez nemcsak szavak kérdése.
Nem európai az a város, amelynek Kálváriadombja gazosan elhanyagolt, amelyen nem láthatók a stációk.
A stációk azért kellenek, hogy mindig szemünk előtt legyen a jóra törekvés szükséges erőfeszítéseinek és szenvedni tudásának az a folyamata, mely közös emberi sorsunkban összekapcsol valamennyiünket.
Hozzuk rendbe Kálváriánkat a magunk érdekében!
Hogy egymásra tekintve olyan személyiségeket köszönthessünk, akik képesek közös erőfeszítéseket hozni Városunkért.”
A felszentelés
A 24 Óra című megyei napilap 1996 elején közölt először tudósítást a Kálváriáról, amely a február eleji előterjesztésen alapul.
A tervet a dorogi vállalkozók is pártolták. Szűcs György ipartestületi elnök bejelentette, hogy a Megbékélés Napja méltó megünnepléséhez azzal is hozzá kívánnak járulni, hogy segítséget nyújtanak a Kálvária-domb stációinak tervezett helyreállításában.
Az 1996. májusában már negyedik alkalommal megtartott megbékélés napi ünnepségsorozat keretében, 11-én szombaton szentelte fel a megújított Kálváriát dr. Paskai László bíboros érsek. Dr. Tittmann János polgármester így szólt a hallgatósághoz: „Ezentúl legyen másként is jelkép Kálváriánk! Jelezze Dorog erkölcsi, szellemi, anyagi értékteremtő erejét is!”
Az ünnepség másik prominens vendége, dr. Habsburg Ottó ünnepi beszédében hangsúlyozta: „A megszépült stációk napjaink nehéz gazdasági helyzetében azt jelzik, hogy ez a város él és élni akar.”
Ebből az alkalomból Gonda György, a Kálvária felújításában is részt vevő, „országszerte ismert kőfaragó” kapta a Dorogiak Dorogért Alapítvány emléklapját.
Az építmény Ady Endre utcai alsó teraszán elhelyezett mészkőtáblán lévő szöveg mind az 1928–1929-es építkezésnek, mind pedig az 1996-os felújításnak emléket állít. A stációkat – akárcsak az 1920-as években – magánszemélyek és gazdasági vállalkozások adományaiból újították fel.
