Richter Gedeon Nyrt. dorogi telephelye

A gyógyszergyár alapítója és névadója, Richter Gedeon gyógyszervegyész 1901-ben indította el családi vállalkozásként, amely 1923-ban alakult részvénytársasággá. Különösen a fertőtlenítőszerei és fájdalomcsillapítói váltak csakhamar széles körben ismertté és keresetté. A Hyperol és a Kalmopyrin védjegyes világmárka lett, ezen felül a cukorbetegek kezelésére nélkülözhetetlen Insulin gyártását is végezték. Az első exportkapcsolat Olaszországgal indult, de hamarosan további országok is felvevőpiaccá váltak. Már a két világháború közötti időszakban mintegy 34 országban szállítottak termékeiből, egyben Lengyelországban és Romániában leányvállalatot is alapított. A cégalapító gyógyszerész a nyilasok áldozataként hunyt el 1944 végén.

A háborút követően, 1948-ban a vállalatot államosították és Kőbányai Gyógyszerárugyár néven folytatta működését. Azonban a külföldi piacokon változatlanul Richter néven szerepeltek a termékei. A hatvanas évekre egyre égetőbbé vált a gyár további fejlesztéséhez szükséges terület megoldása. Végül a Dorogon működő Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalat és a gyógyszergyár fúzióra léptek és a szénfeldolgozó átalakításával lehetővé vált számos gyártási folyamat Dorogon történő elvégzése. Végül a szénfeldolgozó 10 hektáros területén megalapították a dorogi leányvállalatot és annak mind a 440 dolgozóját átvették a gyógyszergyárhoz. 1967 nyarán beüzemelt a Kőbányai Gyógyszerárugyár Dorogi Gyáregysége – a helyi szóhasználatban csak Kögyó –, ahol a legelső termék a fenotiazin volt.

1972-ben a központi oldószer-regeneráló üzem került átadására, majd a szintetikus termékek gyártására két üzemcsarnok épült 1974-ben, illetve 1977-ben. A gyógyszerek előállítása mellett növényvédőszerek gyártása is zajlott, majd sorra jelentek meg a kozmetikai készítmények is, élén a közismert és közkedvelt Fabulonnal. Dorogon idővel több új termék is kinőtte magát, mint a Cavinton, a Panangin, vagy az újabb szépség- és kozmetikai cikkek, az ugyancsak jelentős márkává vált Fabulissimo és a Richtofit. A gyógyszergyár számos pozitívuma mellett kellemetlenségeket is okozott a helybelieknek, ugyanis a B12 vitamin előállítása során meglehetősen kellemetlen bűz áradt település-szerte, amely éppen az aktuális uralkodó széljárás függvényében terjedt bizonyos zónákban. A dorogiak csak „kögyószagként” aposztofálták a jelenséget, amely aztán immár hosszú évek óta szerencsére megszűnt.

Dorogon a bánya fokozatos visszafejlesztése, majd megszűntetését követően napjainkban is a város legjelentősebb vállalata, egyben a legtöbb munkalehetőség biztosítója. A gyár számos szociális támogatásainak eredményeként Dorogon is több értéket hozott létre. Többek között óvódát és játszóteret épített és üzemeltet, támogatja a helyi kulturális életet. A legtöbb helytörténeti kiadvány megjelenésében nyújtott hathatós segítséget. Jelentős és igen pozitív kezdeményezésként, a gyártelep épületei és az egyes objektumok nem csak folyamatosan újulnak meg, de a kilencvenes évek középétől vidám színekkel festve barátságosabban illeszkednek a városképbe.