1. Strázsa-hegy
A Kis-Strázsa-hegy 233,1 méter (a köznyelvben ez él Strázsa-hegy néven), a Pilis legutolsó vonulata. A tőle délkeletre fekvő Nagy-Strázsa-hegy 308,8 méter magas. A két csúcs között húzódik a Remete-völgy. A Kis-Strázsa-hegyen átjátszó torony és kilátó épült. Több barlang is található a környékén. A Kis-Strázsa-hegyen van a fokozottan védett Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang (Tüskés-barlangnak is nevezik), amely a hegy délnyugati oldalán nyílik. Hévforrások alakították ki triász mészkőben. A Tüskés-barlang nevet tüskeszerű kalcitképződményei miatt kapta. A Kivonulás-barlang nevét a szovjetek kivonulása miatt kapta, ugyanis 1990-ben lett feltárva a barlang. Hévizes eredetű, gömbfülkés járatrendszer. A barlangban gipszkristályok találhatók. A Nagy-Strázsa-hegyen nyílik a szintén fokozottan védett Strázsa-hegyi-barlang és a Sátorkőpusztai-barlang, ami Komárom-Esztergom vármegye egyetlen, nagyközönség számára is látogatható barlangja.
2. Palatinus-tó
Hazánk egyik legtisztább vizű tava Budapesttől mindössze 40km-re fekszik a Duna-Ipoly Nemzeti Park határában. A több mint 30 hektárnyi vízfelületet változatos domborzatú hegyek veszik körül, így a Palatinus-Tófürdő a vízi sportok mellett minden természetben űzhető mozgásformának is ideális helyszíne egész évben.
A mai kor túlhajszolt embere nálunk valódi természeti környezetben kapcsolódhat ki, miközben a modern infrastruktúra is biztosított. A igényesen kialakított tóparton búvárbázis, röplabda-, kézilabda- és strandfoci pálya várja az aktív pihenést kedvelőket. Emellett olyan hagyomány teremtő sporteseményeknek és családi programoknak is otthont adunk , mint a tavi úszóversenyek és sporttáborok vagy a Palatinus három próba !
Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a négy évszakhoz alkalmazkodó, változatos természeti mozgásformák gyakorlására, ezáltal felszámolva a jelenleg hazánkban általánossá vált csak fiatalon sportolunk illetve csak „egy sportot” űzünk szemléletmódot.
3. Dorogi József Attila Művelődési Ház
Hajdanán az Önsegélyező és Önművelő Egyesület számára Fleischl Róbert tervei szerint épült a klasszicizmus kései darabjának számító épület az Otthon téren, amelyben – gyakorlatilag változatlan funkcióval – jelenleg a József Attila Művelődési Ház működik. A Munkásotthon alapkőletétele 1923-ban volt, és 1927 végétől már üzemelt, de mai külsejét csak 1929-es avatására nyerte el. 1935-ben készült el a színházterem, valamint Haranghy Jenő szekkói és üvegablakai. 1939-ben alakítottak ki a pincében mozitermet, melyet Gáthy Zoltán tervezett, és egészen 2005-ig működött. A II. világháború után Kultúrotthonként József Attila nevét vette föl, 1949-es államosítása után pedig a Dorogi Szénbányák tulajdona lett. A bányászat megszűnésével alapítványi, majd egy Kht. kezelésébe került. Utolsó nagy rekonstrukciója 2007-ben volt, amikor Nagy Henriette tervei alapján bővítették a hátsó lapostetős épületrészt egy tánctérként szolgáló emelettel. A főépület kívülről teljesen felújították, és liftet kapott. Színházterme 385 fő befogadására alkalmas, bálterme nagy rendezvényeknek ad helyet, alagsorában 2021 óta működik az ország egyik legmodernebb tekepályája.
4. Intézmények Háza
1920-ban adták át a Fleischl Róbert tervei szerint készült bánya nagyirodát. Az épület eklektikus stílusban épült. 1939-ben óvóhelyet is kialakítottak a pincéjében. Ismeretlen tervező, ismeretlen időben az épület első és második emeletét beépítette a hosszoldalakon található teraszokon. A bánya megszűnésével új funkciót kellett az épület számára keresni. Végül 2010-ben, a Nagy Henriette tervező által készített dokumentáció alapján felújították. Az épület ma Intézmények Házaként működik: Kormányablakkal, irodákkal; 2023-ban pedig a Dorogi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, a zeneiskola is beköltözött.
5. Városháza
Dorog nagy infrastrukturális fejlődésének időszakában, 1925-ben rakták le alapkövét. Tervezője – mint oly sok mindennek – Gáthy Zoltán. 1927-ben Habsburg József avatta fel a Hősök téren lévő I. világháborús emlékművel együtt. 1930-ban épült mellette, az Esztergomi úton a községi kultúrház (ma „B” épület), és Tokod irányában, a Bécsi úton a régi Egészségház, mely idővel a Városházával egybeépült. Maga a főépület volt községháza, járási hivatal, jelenleg az egész épületegyüttes Polgármesteri Hivatal. Az épületnek egy pinceszintje, magas földszintje és egy emelete van. A tetőszerkezete összetett kontyolt nyeregtető. Az épület külső megjelenése még napjainkban is nagyjából az épület eredeti állapotát tükrözi.
6. Tábla-hegy
A Visegrádi-hegységet és a Börzsönyt kialakító miocén kori vulkanizmus következtében az esztergomi Vaskapu-hegytől idáig egy tektonikai törés jött létre. Ezen a vonalon dácit és andezit olvadék nyomult fel, mely két helyen jutott a felszínre, létrehozva a Tábla-hegyet és a tőle délkeletre található Csurgó-hegyet.
A tavasszal és nyáron botanikai ritkaságokkal (pl.: árvalányhaj, piros kígyószisz, magyar zergevirág, Borbás-kerep) borított Tábla-hegyre felkapaszkodva több helyen találkozhatunk vulkáni kőzetek kibúvásaival, amelyek szálkőzetben fordulnak itt elő. A tetején lévő füves fennsíkra érve pedig gyönyörű kilátást kaphatunk a Pilis D-i és DK-i részeire, a háttérben húzódó Visegrádi-hegységgel együtt.
7. Perl-ház
A Perl József patikus számára 1927-ben, Gáthy Zoltán tervei alapján készült lakás egyben a – család által működtetett – gyógyszertári funkciót is betöltötte a Bécsi úton (akkor még Petőfi út). 1946-tól államosították az épületet és a szolgáltatást, melynek későbbi jogutódja a Rákóczi úti Szent Margit gyógyszertár lett. 1972-ben az épületet átalakították, és egészen 2023-ig itt kapott helyet az Erkel Ferenc Zeneiskola. Az épület eredeti, jellegzetes bejárata a közterülettel határos homlokzaton volt található. Az átalakítások során az elegáns előlépcsős portál megszűnt, és a bejárat az „épületbeugróba” került, ahol „L” alakban kötődött a patikához a volt lakás. 70 évvel halála után, 2021-ben kapott emléktáblát Perl József alapító, az épület azonban 2023 óta funkció nélkül maradt.
8. Buzánszky Jenő Labdarúgó Stadion
Az 1914-ben megalakult Dorogi Atlétikai Club pályájának Munkás út felőli bejárati kapuzata és lelátó építménye ikonikus jelentőségű. A klub és a dorogi sport aranykorát idézik. A sportpálya területét 1914-ben jelölték ki az öreg kolónia mellett. Az I. világháború után újra kellett szervezni a sportéletet. Az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. állami támogatást is igénybe véve 1920-25 között bekerítette, és nézőtérrel, büféépülettel, zenepavilonnal gazdagította a létesítményt. Ehhez később uszoda és teniszpálya is épült. Székházát az elköltöztetett csendőrlaktanya épületében 1924-ben hozták létre. A már említett déli kapu gyönyörű szecessziós kovácsoltvas alkotás. Magyarország egyik legrégebbi sportlétesítménye valaha viselte a Bányász stadion nevet is, 2010. május 4. óta azonban az Aranycsapat legendájáról, Buzánszky Jenőről van elnevezve.
9. Kétágú-hegy
A Kétágú-hegy a Pilis hosszú vonulatának egyik röge, mely meredeken emelkedik Kesztölc részben szlovákok lakta települése felett. Több mint félórás, meredek (200 méter szintkülönbségű) kaptató vár ránk, ha élvezni szeretnénk a kilátást a mászóhelyről.
10. Színes házak
A Hősök tere, a város főtere a Bécsi út városon átvezető szakaszának közepén helyezkedik el (Bécsi út 34., hrsz.: 1194/2, 1194/3). A 18. szá- zadban jelentős közlekedési csomóponttá vált Dorog. Buda és Bécs kö- zötti postajárat elindításával a településen posta-állomást hoztak létre. „Két kapuját Budai és a Bécsi kapunak nevezték el. A barokk építmény sajnos nem maradt fenn, de helyére méretében, alapterületében, zárt udvarának átriumos újratervezésében, de legfőképp a két kapu helyé- nek jelölésében az építész tervező valamit hátrahagyott a múltból az örökösökre, a város lakóira. A háromszintes, tetőtérbeépítéses átriumos ház lakásokat, kereskedelmi és vendéglátó egységeket foglal magába, melyet 1989-ben Urbányi Károly építészmérnök tervezett.
11. Román-ház
A Bécsi út 43. szám alatti volt „Román-ház” épülete 1932-ben, Gáthy Zoltán tervei szerint készült, benne két tanítói lakással, 4-4 szobával. A háznak egy pinceszintje, magas földszintje és egy emelete van, a tetőszerkezete összetett kontyolt nyeregtető. Az épület egyik lakását azóta is tanárok lakják. A ház külső megjelenése az eredeti állapotokat tükrözi. 2012-ben felújíttatták a tulajdonosok.
12. Szent József Plébániatemplom
A Templom tér 4. szám alatt található, egyházi tulajdonban lévő földszintes kialakítású épületben működik a Szent József Római Katolikus Plébánia Hivatal. Az 1769-ben elkészült épület tervezője ismeretlen. Az épületben az alábbi neves személyek gyakorolták hivatásukat: Grundl Ignác, Prohászka Ottokár, Erdős Mátyás, Vándor József, Bart Lőrinc, Schmidt Mihály, Erdő Péter. Maga a plébánia középkori eredetű (1331 óta), és évszázadokon át az esztergomi káptalan plébániája volt, de az 1600-as évektől önállóan működött, ellátva a környék községeit is. Anyakönyvezés 1735-től van. 1938-tól létezett önálló dorogi bányalelkészség is, ma Dorogi Espereskerület.
13. Rendőrség
A Mátyás Király utcában, 1892-ben épült fel a jelenleg a magyar állam tulajdonában álló rendőrségként funkcionáló épület. Eredetileg az épületben kapott helyet a bányaigazgatói és az inspektori iroda, ahonnan a felügyeletet a környék bányáival kapcsolatban el lehetett látni. Az eredeti épület fehér ablakai és stukkós díszei a szecesszió jegyeit mutatták. Az épület eredeti funkciója már 1911-ben megváltozott, és az évtizedek során folyamatosan változott. 1911-től lett ismét bányairoda 1920-ig, majd bányatársulati használatban átmeneti lakásokat adott, később számos funkcióval töltötték ki (bölcsőde). Az épület tervezője ismeretlen. Az épület védettségének oka az, hogy kétszintességében és magasságában jól mutatja a városiasodás felé haladó településképet. 2011-ben alakították át a városi rendőrség részére. Tervezője a Planbau Kft. részéről Ambrus Balázs. A rendőrségi funkciónak megfelelő belső átalakítás történt: a lapostető beépítése magastetővel és külső hőszigetelés.
